2009. június 5., péntek

Első bejegyzés

Sziasztok!

Mivel hamarosan nekilátok a nagy projektnek,gondoltam előtte írok egy kis felvezetést,amelyben sok hasznos és érdekes információt írok le az autóról.Magáról a projektről majd csak egy kicsit később beszélek részletesen,ha már ténylegesen nekikezdtem.

___________________________________________________________
Személyautónak látszó tárgy. Ez a legjobb meghatározása a Peugeot 205 T16-nak, amelynek nevén kívül nincs sok köze a széria kisautóhoz. De attól még lehet ugyanolyan sikeres. Sőt...

Nem volt teljességgel ismeretlen a rali sport a Peugeot számára, csak nem vették túlságosan komolyan. Hosszú távú versenyekre koncentráltak, ezen kívül kisebb kategóriákba tartozó autókat készítettek. Mindennek ellenére az alulfinanszírozott Talbot Sunbeam Lotus csapat 1981-ben Világbajnoki címet szerzett. Magul a franciák lepődtek meg a legjobban, és hirtelen rájöttek, hogy komolyabban kellene venni ezt a dolgot. Rögtön meg is szüntették a Talbot ralicsapatot. Realisták voltak, az 1981-ben győztes autó egészen egyszerűen esélytelen volt az éppen szárnyait bontogató B csoporttal szemben, és nem akartak egy csúfos vereséget rögtön az első szezonban. Létrehozták a Peugeot Talbot Sport részleget, amelynek vezetését a Talbot-val győztes Guy Fréquelin navigátorára bízták, akit Jean Todt-nak hívnak. A Talbot Sunbeam Lotus csapat mérnökeit az Automobiles Peugeot-tól érkezett szakemberekkel erősítették meg, és megkezdődött a nagy munka, amelynek eredménye a 205 T16 lett.

Két éves fejlesztőmunka eredménye az autó, amely szokatlan felépítéssel büszkélkedhet. A középmotort például keresztben építették be, ráadásul a középvonaltól jobbra. Balra került a váltó és a hűtők, hogy elfogadható legyen a tömegeloszlás, a központi differenciálmű tehát szó szerint az autó közepén helyezkedett el. A Nemzetközi Autósport Szövetség előírásai szerint legalább kétszáz példányban közúton is legálisan használható autót kell építeni belőlük. Szerintem nem elsősorban az autórajongók kiszolgálása volt ennek a szabálynak a célja, hanem sokkal inkább annak megelőzése, hogy az év közben kifogyjanak a raliautókból a csapatok. A Peugeot 205 T16 gyártása a nagyszéria beindulásával egy időben kezdődött. Csak a mulhousei gyár futószalagja helyett a Peugeot Talbot Sport műhelyében állították össze a gépet.

Néhány elhanyagolható részlettől eltekintve a T16-nak nem volt sok köze a 205-öshöz. Az acél térvázra műanyag karosszériát szereltek, a háromajtós modellre meglepően hasonlító alatt meg mindent jól összekevertek.Ötfokozatú, kézi kapcsolású váltó és összkerékhajtás segítségével juttatta a talajra teljesítményét, a nyomatékelosztás állandó. Az XU8T négyhengeres erőforrás 1,8 literes lökettérfogatú, és Garrett turbófeltöltő segíti a gázcseréjét. Az utcai változatban mindez 200 lóerős teljesítményt jelentett, a versenykivitelekre gyakorlatilag akkora értéket hazudtak a papírra, amit akartak. Az 1984-es gyakorlószezonban futó E1-es változat maximális teljesítménye 340 lóerő és 450 Nm, amihez 940 kg-os önsúly társul. A 85-86-os évadban versenyző E2-es már 450 lóerőt és 500 Nm-t tudott, és tömegéből is lefaragtak 30 kg-ot. A valóságban valahol 600 lóerő fölött teljesített a középre szerelt négyhengeres.


Első versenye az 1984-es Tour de Corse volt. Ari Vatanen még életében nem versenyzett a szigeten, ennek ellenére nagyon fölényesen vezetett, mielőtt az utolsó nap egy baleset meg nem állította. A következő, finnországi versenyen előjött az autó egyetlen konstrukciós hibája. Az összes, nagy forgó alkatrész az autó tömegközéppontjában helyezkedett el, és amint a gép a levegőbe emelkedett, elkezdett forogni. Érthető, hogy egy mérnök ilyenre nem gondol. Mégis győzni tudott a T16. Ennyi tapasztalatszerzés elég is volt, a 85-ös évadig csak finomítottak az autón. Ez a munka olyan jól sikerült, hogy az 1985-ös Monte Carlo ralin több mint 5 perces előnnyel győzedelmeskedett a Peugeot Talbot Sport csapat, miközben egy nyolcperces büntetést is begyűjtöttek! Következő öt versenyen még négy győzelmet szereztek a franciák, azaz nyolcból hat futamot megnyertek. Nem csoda, hogy az egyéni és a konstruktőri világbajnoki címet is begyűjtötték, majd a rend kedvéért 1986-ban ismételtek. Ez azonban már nem fényes diadal volt, hiszen már a szezon közben eldöntötte a FIA, hogy a sok halálos baleset miatt a következő évadban megszűnik a királykategória, a B csoport. A Peugeot Talbot Sport csapat Jean Todt irányításával új kihívások után nézett, és szó szerint melegebb éghajlatra küldte a T16-osait. Megnyerte az 1987-es és 1988-as Dakart. De Észak-Amerikába is eljutott a 205T16, aminek Pikes Peak-i győzelem lett a végeredménye. Nigel Mansell is kipróbálta az autót, aszfalton, slick abroncsokkal. A rövid ismerkedés után azt nyilatkozta, hogy nem hitte volna, hogy valaha életében vezet majd a Formula-1-es versenygépénél jobban gyorsuló autót. Ez volt a Peugeot 205T16, miből 1984-1986 között összesen 241 példány készült, és mind a mai napig a leggyorsabb B csoportos autó. Vagy legalábbis nem talált legyőzőre.

Forrás: youngtimer.hu & komalosok.blog.hu

Végül pár technikai adat az autóról:
_____________________________________________



  • Gyártás éve: Széria: 1983 T16: 1984
  • Karosszéria: pehelykönnyű, acélvázra épült
  • Súly és teljesítmény :
  • EVO1: 940Kg, 340LE
    EVO2: 910Kg, 450LE
  • Motor: 1800 Cm3 hengerűrtartalmú, turbófeltöltésű, 16 szelepes

A versenyautó és utcai válozata között 3 alkatrész egyezett meg:
az
első két fényszóró és az első szélvédő gumikerete.


A karosszéria pehelykönnyű, acélvázra épült


1987-ben Észak-Amerikába is eljutottak, ahol
a Pikes Peak-i győzelem lett a végeredmény.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése